A brit Munkáspárt hagyományosan megosztott a független atomütőerővel kapcsolatban. Most is nagy számban szavaztak a brit atomhatalom ellen. A Tridentek korszerűsítése csak a konzervatívok segítségével lett lehetséges. Pedig Margaret Beckett, a jelenlegi külügyminiszter és Peter Hain, északír ügyekért felelős miniszter a nyolcvanas években még nagyszabású tüntetéseken tiltakoztak a saját fejlesztésű brit elrettentő erő ellen.

Ha a Trident-rendszer korszerűsítéséről a parlament alsóházában szerda este rendezett vitát nem is vitték ki az utcákra, a kormánypárti frakció 95 tagja vonult át a "Noes" feliratú folyosón, sokan mások pedig engedéllyel maradtak távol a szavazástól. Miután a 2005-ös választás óta a Munkáspártnak már csak 66 fős többsége van, a kormány az ellenzéki Konzervatív Párt támogatásával győzhetett. Az ütőképes elrettentő rendszer fejlesztését "nemzeti érdeknek" nevező David Cameron, az ellenzék vezére a következő választási kampányban várhatóan kiaknázza a tényt, hogy a kormány tory segítség nélkül sem kulcsfontosságú biztonsági, sem oktatási politikáját nem tudta volna megvalósítani. Védelmi kérdésben a Munkáspárt 1924-es első kormányra kerülése óta nem lázadt fel ennyi "mezei" honatya a vezetéssel szemben. A brit sajtó Tony Blair tekintélyének összeomlásával magyarázza a rebelliót.

A törvény elfogadásával valójában csak elvi döntés született a tengeralattjárókból, rakétákból és atomrobbanófejekből álló Trident-rendszer korszerűsítéséről. A jelenlegi négy Vanguard osztályú tengeralattjáró "nyugdíjazása" 2022-től kezdődik meg, de a kormány szerint a tervezés és fejlesztés legalább 17 évet vesz igénybe. Konkrét kérdésekről a következő évtizedek parlamentjei döntenek majd, de Nagy-Britanniának a következő negyven évben mindenképpen lesz nukleáris elrettentő ereje. Tony Blair egyébként azzal indokolta az önálló brit atomerő megőrzését, hogy a hidegháború befejezése ellenére "bizonytalan maradt a világ", így "esztelenség és veszélyes" lenne, ha Nagy-Britannia megválna fegyvereitől.

A Trident harminc év alatt 15-20 milliárd fontba, a védelmi költségvetés évi 3 százalékába kerülhet. A rendszer műszaki-technológiai szempontból erősen függ az Egyesült Államoktól.

nol.hu