A királynő és császárnő

Mikor lépett trónra Viktória királynő?

A Hannover dinasztia 1714-től uralkodott Angliában, és úgy tűnt, hogy nincs veszélyben az öröklés: a királynak, II. Györgynek, aki legyőzte Napóleont, tizenöt fia volt! De csak Kent hercege - ő is már csak idősebb korában - nősült meg és érdekből vette feleségül Leiningen hercegnőt, egy fiatal özvegyet. Az ő házasságukból született Viktória, aki néhány unokatestvére halála után váratlanul a trón várományosa lett: mindössze 18 évesen lépett a trónra. Személyisége és természete révén hamar tiszteletet parancsoló személyiséggé vált, aki képes volt a hatalmat megtartani hatvan évig.

Milyen személyiség volt?

Magányos és boldogtalan gyermekkor után (ő maga írja le emlékeiben a leányának) Viktória megpróbálta elfelejteni a rosszkedvét, egy eléggé élénk közélettel. Éppenhogy elfoglalta a trónt, szerencséjére találkozott unokatestvérével, Albert szász-coburg-gothai herceggel, akihez 1840-ben férjhez ment, és aki előnyösen befolyásolta a királynő személyiségét. Húsz év együttélés alatt (az uralkodónő férje 1861-ben halt meg) mindent megtett azért, hogy felesége és az angol királyi udvar vidám és erkölcsös legyen, de leginkább arra törekedett, hogy a fiatal Viktóriában elmélyítse a felelősségtudatot a királynői és Anglia kormányzási feladataival kapcsolatban. A királynő biztosította az öröklést: kilenc fia és harmincöt unokája volt.

Miért nevezték "Európa nagyanyjának"?

Azonkívül, hogy személyisége is ezt a címet sugallta, az unokái a következők voltak: Németország császára, Oroszország cárnője, Görögország királynője, aztán Norvégia, Románia és Spanyolország uralkodói. Nemcsak a következő generációnak tagjait látta Dánia, Svédország, Jugoszlávia stb. trónjain, hanem a XIX. sz. végén és a XX. sz. elején szinte egész Európa az ő leszármazottjainak kezében volt.

Miért hívták "császárnőnek"?

A királynő, miután egy nagy nemzet képviselője volt, mindig a konzervatívok politikáját képviselte, azaz azokét, akik fenn akarták tartani a nagy Anglia képét; így Disraeli miniszterelnökre bízta magát a hetvenes években, aki célul tűzte ki Anglia ázsiai gyarmatainak növelését (ő volt az, aki a királynőt "India császárnőjének" kiáltotta ki), az oroszországi terjeszkedéssel való szembenállást és a nincstelenek rétegének életén való javítást. Tanácsadóinak és személyiségének köszönhetően Viktória királynő "dicsőséges" kormányzónővé vált.

Miért beszélünk "viktoriánus korszakról"?

Két tényező miatt nevezik Viktória királynő uralkodásának korszakát így: egyrészt a személyisége miatt, másrészt pedig a gazdasági helyzet miatt, amelyet a királynő teremtett. A XVIII. sz. elején elkezdődött iparosodási folyamat békésen zajlott le, nem úgy, mint Franciaországban, és a hatalom a nemesek kezéből lassan átment a polgárság új képviselőinek kezébe. A mezőgazdaságból élő Anglia akkorra már végérvényesen iparosodott nemzet lett, amely a stabilitás és a gazdasági jólét példaképévé vált Európa számára. Ki lehet azt is jelenteni, hogy Viktória királynő uralkodása (1901-ben halt meg) az angol társadalom átalakulásának hosszú folyamata volt.

(könyvtári kutatómunkánk)